Meddig terjed a haszonélvezeti jog?

Meddig terjed a haszonélvezeti jog?

2021-08-17 11:35:04

A haszonélvezeti jog közismerten  erős jogosultság, amely sok tekintetben a tulajdonoshoz hasonló helyzetbe hozza  a haszonélvezőt. Azonban a haszonélvezet sem korlátlan. A haszonélvező  nem tehet meg bármit. Melyek a haszonélvezeti jog legfontosabb korlátai?


A haszonélvezeti  jog tartalma

A haszonélvezeti jog legalapvetőbb tartalma, hogy a haszonélvező jogosult a más tulajdonában álló dolog birtoklására, használatára, hasznosítására és hasznainak szedésére. A haszonélvező tehát jogosult például arra, hogy a dolgot maga használja, de másnak is átengedheti a használatot akár ingyen, akár ellenérték fejében. Ezek a jogok általában a tulajdonost illetik meg, de haszonélvezet fennállása esetén e jogokat csak kivételes esetben gyakorolhatja, mert azok a haszonélvezőt illetik meg.

A haszonélvezeti jog nem szűnik meg akkor sem, ha a dolog tulajdonosa más személy lesz. A tulajdonosváltás esetén a haszonélvező joga változatlanul fennmarad.

A haszonélvezet rendszerint dolgokon áll fenn, gyakran ingatlanon, de nem kizárt, hogy ilyen jogot valamely jogosultságon vagy követelésen alapítsanak.


A dologgal való rendelkezés joga

A haszonélvezőt számos olyan jogosultság megilleti, amely haszonélvezet hiányában a tulajdonost illetné. Egy fontos jogosultság azonban a tulajdonosnál marad, ez pedig a dolog feletti rendelkezés joga.

A rendelkezési jog alatt elsősorban azt kell érteni, hogy a haszonélvezettel terhelt dolog tulajdonjoga felett továbbra is a tulajdonos rendelkezik. A tulajdonos a haszonélvezettel terhelt dolog tulajdonjogát más személyre átruházhatja (pl. eladhatja, elajándékozhatja, elcserélheti), amelyhez a haszonélvező hozzájárulása nem szükséges.

A tulajdonos jogosult arra is, hogy a dolgot a haszonélvezeti jogon felül is megterhelje a haszonélvező engedélye nélkül, például jelzálogjogot alapítson a dolgon. Azonban a haszonélvezet alapítását követően a dologra alapított további terhek rendszerint a haszonélvezeti jog fennállását már nem befolyásolják. Így például, ha a jelzálogjog jogosult által kezdeményezett végrehajtási eljárásban az ingatlant árverezik, akkor a jelzálogjogot megelőzően bejegyzett haszonélvezeti joggal terhelten kell árverezni az ingatlant. Tehát a haszonélvezet fenn fog maradni. Kivételt képez például, ha a haszonélvező is adóstárs volt a jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződésben vagy egyébként vállalta, hogy árverés esetén a haszonélvezete törlésre kerül.


A haszonélvezeti jog időbeli korlátai

Amennyiben a haszonélvezeti jog természetes személyt (azaz embert) illet meg, akkor legfeljebb az illető haláláig állhat fenn. A haszonélvezeti jog a jogosult halálával megszűnik, az nem örökölhető.

A haszonélvezeti jog alapítható határozott időre is, amely esetben a határozott idő leteltével a jog megszűnik. Jogi személy (pl. cég, civil szervezet) részére alapított haszonélvezeti jog időtartamának törvényi korlátja, hogy legfeljebb 50 évre szólhat.


A haszonélvezet joga nem ruházható át

A haszonélvezeti jog más személyre nem ruházható át. Tehát a haszonélvező nem adhatja el vagy ajándékozhatja el a haszonélvezeti jogát.

A haszonélvezőnek viszont joga van arra, hogy a haszonélvezeti jog részét képező birtoklás, használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását más személynek átengedje, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében. Ha a haszonélvező e jogok gyakorlását ellenérték fejében harmadik személynek engedné át, ezt akkor teheti meg, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett nem tart igényt a birtoklásra, használatra, illetve a hasznok szedésére. Tehát a tulajdonos ebben az esetben a harmadik személyt megelőzheti e jogok gyakorlásában.


Megilleti-e a haszonélvezőt a haszonélvezet  tárgyának gyarapodása?

A haszonélvezet terjedelme szempontjából a keletkezésének időpontja az irányadó. Arra terjed ki, ami a haszonélvezet létrejöttekor megvolt. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a dolog később gyarapodik, akkor a haszonélvezet kiterjed-e erre gyarapodásra is?

Fő szabály szerint, ha a haszonélvezet tárgya a keletkezést követően gyarapszik, akkor a növekményre nem terjed ki a haszonélvezet. Ha például a haszonélvezettel terhelt ingatlanra ráépítenek vagy azt bővítik, a haszonélvezeti jog nem fog automatikusan kiterjedni a ráépítéssel, bővítéssel érintett ingatlanrészre és tulajdoni hányadra. Természetesen az érintettek ettől eltérően is megállapodhatnak.

Kiterjed viszont a haszonélvezeti jog arra a növekményre, amellyel a dolog a rendes gazdálkodás körében való hasznosítása folytán gyarapszik. Erre példa lehet, hogy a haszonélvezeti jog kiterjed a föld hasznosítása körében termelt növényekre és terményre. Ugyanakkor nem terjed ki a földön utóbb felépített épületre, mivel az nem a föld rendes gazdálkodással való hasznosításából ered. 

 

A birtoklás és használat korlátai

A haszonélvezőnek a dolog birtoklására, használatára, hasznosítására vonatkozó jogai sem korlátlanok. A haszonélvező a jogait a rendes gazdálkodás szabályai szerint gyakorolhatja. A dolgot csak a rendeltetésének megfelelően használhatja. Nem jogosult a dolgot rongálni vagy a rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatni.

A dolog rendeltetésének megváltoztatásához, átalakításához rendszerint a tulajdonos hozzájárulása szükséges. Kivételt képez, ha a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes lenne.

Ha a haszonélvező a dolgot nem a rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve, ha rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, akkor a tulajdonos a haszonélvezőtől biztosítékot követelhet, ha a tiltakozása nem vezetett eredményre. Biztosítékot követelhet a tulajdonos akkor is, ha a haszonélvező a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyéb módon veszélyezteti. Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvező jogainak gyakorlását a biztosíték adásáig felfüggesztheti.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest


JOGI ISMERETEK
Bírósági szerződésmódosítás – Milyen esetben módosíthat szerződést a bíróság?
Bírósági szerződésmódosítás – Milyen esetben módosíthat szerződést a bíróság?
Rendszerint a szerződést megkötő feleknek van lehetőségük arra, hogy a szerződésüket közös megegyezéssel módosítsák. A Polgári Törvénykönyv azonban egyes esetekben lehetőséget biztosít arra, hogy külső szereplőként a bíróság módosítsa a szerződést, alakítva ezzel a szerződő felek közötti kapcsolatot.Milyen szerződések esetén lehet szó a bírósági szerződésmódosításról, és melyek a módosítás feltételei?            
felugró ablak bezárása
Hasznos információk albérlet keresőknek!

Hetente egyszer értesítjük az aktuális lakáspiaci helyzetről és annak alakulásáról.

Név *

Email *

Telefonszám

Kérem adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

^